A franciák és hollandok szuperállamot nem akarnak

A franciák és hollandok szuperállamot nem akarnak
Magyar Rádió, Vasárnapi Újság, 2005. június 5.
- Mire mondtak nemet, ennek a két országnak az állampolgárai az alkotmányra, vagy magára az unióra?
Gaudi Nagy Tamás európai jogi szakjogász:
- A nemet mondók legfőbb motivációja azon irány elleni fellépés, amely éppen az európai alkotmánnyal szabott volna ,vagy szabna Európának egy nem kívánatos irányt. Ez azon szuperállami föderatív formának az erősödése, amely egyrészt önálló személyiséget adna az EU-nak, másrészt saját zászlaja, saját címere, saját szimbóluma lenne. Azt kifogásolták a nemmel szavazó választópolgárok, hogy ők nem kérnek már ennyi Európát, Európának ezen irányából nem kérnek, amely éppen ellentétes a nemzetek Európájának gondolatával, ellentétes az egyenjogú, érett, és önálló demokráciák gazdaságilag hasznos együttélésének eszméjével, ami az EU alapgondolata. Egy olyan központosított, túlcentralizált rendszer körvonalait vázolja fel az EU alkotmánya, amely sokban emlékeztet azokra a formációkra, amelyek nem hoztak eddig még az emberiség számára sok jót.
- Valódi veszély lehet egy ilyen szuperállam?
- Én úgy gondolom, hogy igen; az alkotmány egyik jellegzetessége az volt, hogy a kis államok súlyát jelentős mértékben csökkentette. Megálljt mondtak az emberek, és azt mondták, hogy meg szeretnénk őrizni a sokszínűségünket, szuverenitásunkat, szeretnék a nemzeti függetlenségnek bizonyos területeit megőrizni, amelyekre egyre jobban bekúszik az unió. Oktatásügy, szociális ügyek, munkaügy: folyamatosan foglalja le az élet különböző területeit az uniós jogalkotás, amely pedig abszolút elsődlegességgel bír a nemzeti jogalkotással szemben. Szomorún kell megjegyezni, hogy ezen csúfosan megbukott alkotmányt másodikként fogadta el Magyarország, minden társadalmi vita nélkül, egyhangú parlamenti döntéssel. Ezzel egyébként még az EU hivatalos követelményével is szemben mentek, hiszen a Bizottság egyfajta társadalmi vitát hirdetett meg e tárgyban Európa-szerte.
- Vannak, akik a bevándorlás ellen, vagy a kelet európai munkavállalók megjelenése ellen emelték fel a szavukat, nagyon sok embernek fáj az, hogy az uniós alkotmány tervezetben nem került bele a kereszténység, mások a szociális gondokkal az egyenlőtlenséggel, például a kelet európai gazdák negyedszeres támogatásával kapcsolatban vannak rossz véleménnyel, tehát nagyon sok feszültség van az unión belül. Akár ennek a két népszavazásnak a fényében, mondhatjuk-e, hogy válságban van az unió?
- Válságról nyugodtan lehet beszélni, hiszen maga az alkotmányozási folyamat sem volt demokratikus. Jens-Peter Bonde EU-szkeptikus képviselő a legmarkánsabban fogalmazta meg, hogy lényegében úgy zajlott ez az alkotmányozási folyamat, hogy kisebbségi véleményeket nem igazán építette be. A keresztény Európára utaló határozott hivatkozás is hiányzik az EU-alkotmányból. Nyilván a jelenlegi szabályok alapján most is működőképes az EU. Azt a csalódást kell megéljék a föderatív Európa szorgalmazói, hogy az európai nemzetekben még van annyi érettség, és van annyi önvédelmi képesség, hogy megálljt tudtak parancsolni ennek a nem kívánatos iránynak. Az lehet a legeurópaibb magatartás, ha már most levonják a következtetéseket az érintettek, és az EU új, és a föderatív Európa helyett a nemzetek Európájának szemléletét támogató szabályozást építenek be az alkotmányba, és ezt bocsátják ismét újra megmérettetésre.
- Magyarországon azt lehet hallani, hogy elsősorban a nemzeti kisebbségek védelme miatt még rosszabb helyzetbe kerülünk, hiszen ez bekerült volna az új alkotmányba.
- A nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos rendelkezés, amely inkább egy általános alapelv szintjén jelenik meg, de konkrét normaszöveg nem hárul hozzá, erre közösségi jogokat alapozni én megítélésem szerint nem nagyon lehetett volna. Eléggé álságos álláspontnak érzem azt, hogy az európai alkotmány ezen rendelkezésének esetleges 2007-ben elmaradó hatályba lépése miatt joghátrány érné a magyar kisebbséget. Éppen az uniós csatlakozással érte súlyos hátrány a Kárpát-medencei magyarságot, mert térben és időben aszimmetrikus módon történt ez meg, oly módon, hogy a délvidéki, kárpátaljai magyarság számára még egészen távol van az uniós tagság, és ebből fakadóan ők olyan másodrangú helyzetben vannak, amely számukra végveszélyeztetettséget jelent.

Mangel Gyöngyi

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>