A magyar nemzet múltja és jelene – Trianon következményei

http://www.karpatinfo.net/article21938.html

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kárpátaljai tagszervezete közreműködésével az elmúlt hétvégén igen tartalmas rendezvénysorozatra került sor Munkácson és Beregszászon. Beregszászon a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kollégiumának filmklubjában előadást tartott dr. Gaudi Nagy Tamás nemzetközi jogász, Raffay Ernő történész, illetve a közönség a HVIM lehetőségeiről beszélgetett Torockai Lászlóval, a HVIM elnökével, és Ágoston Balázzsal, a Magyar Demokrata újságírójával.

Dr. Gaudi Nagy Tamás a kettős állampolgárság jogi hátterét, európai mintáit, illetve a Trianon óta eltelt idő jogrendszerét elemezte. Bár a december 5-i népszavazás eredménytelen volt, mégis van eredménye: a határon túli magyarság kérdése téma maradt, illetve egységet teremtett a határon túli magyar szervezetek között, mondta az előadó. Aki azt is kifejtette, hogy a kettős állampolgárság kérdése csak a magyar államot érinti, ebben egyedül ő dönthet, s ebbe senki nem szólhat bele. Ugyanakkor az autonómia kérdése az utódállamok jogkörébe tartozik, itt a magyar állam csupán támogatóként játszhat szerepet. A kettős állampolgárság kérdését boncolgatva, illetve a magyar kormány, a magyar politikusok szerepét elemezve Gaubi Nagy Tamás Széchenyit idézve kifejtette: felelős hazafi az, aki mindenféle párt- és kormányérdek fölé tudja helyezni a nemzeti érdekeket.

Raffay Ernő Trianont és következményeit, a 90-es évek változásait vette górcső alá. Mint elmondta, Trianonnal kapcsolatban három lehetőségünk van. Az egyik, hogy elfogadjuk a trianoni döntést, illetve az azt megerősítő békediktátumot. Ez a legkényelmesebb megoldás, viszont ez nemzeti öngyilkosságot jelent. A második lehetőség az autonómia kérdésének a fölvetése. Bár a területi autonómia megvalósulását az előadó irreálisnak tartja, merthogy az utódállamok képviselői azt véleménye szerint soha nem szavazzák meg, ennek ellenére az autonómiáért folytatott harcnak van jelentősége. A harmadik lehetőség a határkérdés fölvetése. Raffay Ernő azokat a lehetőségeket elemezte, melyek különböző korokban adódtak a határkérdés fölvetésére, illetve arról beszélt, különböző kormányok hogyan éltek, illetve hogyan nem éltek ezekkel a lehetőségekkel. A történelem bizonyos időkben hozott és hoz lehetőségeket, s ha valóban a magyar nemzeti érdekeket képviselő kormány van hatalmon, akkor ezeket a lehetőségeket meg is ragadják, mondta az előadó, aki így zárta előadását: a határok nem örökérvényűek.

Torockai László a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom céljairól, feladatairól és lehetőségeiről beszélt, hangsúlyozva: tevékenységük nemzetébresztő jellegű, a nemzeti öntudat fejlesztése az elsődleges cél. Ebben a tevékenységben a legelső lépés, hogy lebontsuk a fejekben lévő határokat, leküzdjük az évtizedek alatt belénk ívódott félelmeket, hogy merjük vállalni magyarságunkat, s a lehető legtöbbet tegyük is érte, mondta az elnök. A magyarságot nem csupán Trianon, de a szellemi korlátok is szétszabdalják, vélekedett Ágoston Balázs újságíró. Trianont a fejekben kell lebontani. A kettős állampolgárság kérdéséről szólva az előadó kifejtette, hogy az elszakított nemzetrésznek nem kettős állampolgárságot kell adni, hanem vissza kell adni számukra a magyar állampolgárságot, amiről ők soha nem mondtak le, hanem jogtalanul elvették tőlük.

Az előadások végén Fischer Béla, a HVIM Kárpátaljai Szervezete elnöke arra kérte a résztvevőket, hogy összetartozásunkat azzal is fejezzük ki, hogy segítünk bajbajutott testvéreinken: a kihelyezett perselybe mindenki elhelyezte pénzadományát, amelyet a székelyföldi á rvízkárosultaknak juttat el a szervezet.

Kovács Erzsébet

Forrás: Kárpátinfo Hetilap

Buncsik Marianna

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai jogi szakjogász