Ki lesz az a 24 képviselő, aki az EU-ban képviseli hazánkat?
- rádióinterjú
(Elhangzott: 2003. november 23-án a Magyar Rádió, Kossuth adón sugárzott Vasárnapi Újság című műsorában)
– Magyarországon csak pártok indulhatnak az uniós parlamenti képviselők megválasztásakor. Hogyan van ez az Európai Unió országaiban? Gaudi Nagy Tamás ügyvéd, Európa-jogi szakjogász.
Gaudi Nagy Tamás:– A magyar Európa-parlamenti választásokról szóló törvényjavaslat egyértelműen egy megszorítást tartalmaz az általános európai normához képest. Hiszen szűkíti a választás és az indulás lehetőségét azzal, amikor kimondja azt, hogy csak és kizárólag pártok állíthatnak listát. Húszezer aláírást kell minden egyes listának elérnie ahhoz, hogy egyáltalán indulhasson. Nem vehet részt, aki nem tagja egy pártnak, vagy legalábbis nem véteti föl magát egy párt listájára, ami nyilván az önállóság, a függetlenség feladását jelenti. Az aktív választójog meg ott sérül, hogy a választópolgárok nem voksolhatnak olyan személyre, akik párton kívüli körből a társadalom nagyobb köreit, és pártokon felülálló szempontok alapján kívánják képviselni. Tehát ez mind a két elemét tekintve súlyosan korlátozza a választójogot, és ezt az alapelvet sérti ez a törvényjavaslat.
– Sem magát függetlennek mondó személy nem indulhat a választásokon, sem mondjuk egy zöld mozgalom képviselője. És ebből az is adódik, hogy nem indulhatnak azok, akik az Európai Uniót ellenző mozgalmak tagjai – illetve ha nem is ellenzők, csak esetleg euroszkeptikusak. Ki fogja képviselni az Európai Unióban ezeket a személyeket, szervezeteket, mozgalmakat?
– Senki. Hiszen láthattuk, hogy a csatlakozásról szóló népszavazási kampányban a jelenlegi parlamenti pártok egyhangúan támogatták a csatlakozás kérdéskörét, a választópolgárok többsége kizáródik a képviseletből, hiszen egy körülbelül hárommillió szavazatot magáénak tudó része a választópolgároknak képviseletet fog kapni, a többség viszont nem. Az agrárképviseleteket emelném ki. Egy agrár-érdekképviseleti szervezet nem indulhat ezen a választáson, és nem lehet ott az Európai Parlamentben amikor azokat a költségvetési döntéseket hozzák, melyek érintik, vagy amikor jövőjét határozzák meg teljes termelőrétegeknek. Példákat tudok mondani arra, hogy számos európai uniós tagállamban igenis ott ülnek nemzeti képviselőként azok, akik nagyon kemény kritikusai, sőt, mi több, ellenzői is az Európai Unió jelenlegi működésének. Vagy még a jövőbeli tervezett változtatásoknak is. Például tizenhat dán képviselő ül az Európai Parlamentben. Abból négy nemcsak hogy nem párttag, de olyan mozgalom tagja – az egyik úgynevezett Júniusi Mozgalom, amelyik már 1992-ben jött létre, a maastrichti szerződéssel kapcsolatos népszavazás lendülete hozta őket életre; a másik pedig még érdekesebb, a Népmozgalom az Európai Unió Ellen nevezetű mozgalom, amely 1972-ben alakult, a dán uniós csatlakozás időpontjában – melyek onnét kezdve vívják küzdelmüket a dán nemzeti érdekekért, amelyet ők az Európai Unión kívül és más együttműködési formákban képzelnek el.
– A Jobbik Magyarországért Mozgalom, amely időközben már párttá alakult, azt mondja, hogy ők nem Európa-ellenesek, hanem Európai Unió-ellenesek. Úgy látszik, hogy a társadalomban nagyon sokan osztják ezt a nézetet. Ezért logikusnak tűnik, hogy az ilyen típusú, vagy a valamit aggályosnak tartó szervezetek is bekerüljenek. Mi az oka annak, hogy Magyarországon ennyire mereven csak a pártokat választották?
– Azt a szomorú folyamatot látom megvalósulni, hogy a jelenlegi parlamenti pártok, inkább nyilván a kormánypártok, hiszen ők készítették elő a törvénytervezetet, abszolút mértékben figyelmen kívül hagyják az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazáson megnyilvánult erőviszonyokat. Ahol választópolgárok többsége nem mondott igent az európai uniós csatlakozásra. Ezen milliók érdekképviseletével a kormánypártok, és úgy tűnik, hogy az ellenzéki pártok sem igazából foglalkoznak. Baszk képviselő is ül az Európai Parlamentben. Vagy létezik egy olyan angol párt, amely kifejezetten csak az európai uniós parlamenti választásokon indul, egy konzervatív irányultságú párt. Vagy éppúgy a francia Nemzeti Front képviselői is ott ülnek az Európai Parlamentben, és nagyon markánsan és következetesen képviselik a francia nemzeti érdekeket. Ez itt nem fog megvalósulni, nem látunk erre semmilyen garanciát. Be fognak tagozódni ezek a pártok a nagy pártfrakciókba, Európai Néppárt, illetve a szocialista megfelelője… És ott a háttérbe szorulás veszélye fenyegeti a nemzeti érdekek képviseletét. Sokkal ésszerűbb lenne a kisebb nemzetek, vagy pedig az öntudatosabb nemzetek összefogása a nemzetek Európájáért, hiszen alapvetően erről van szó, az euroszkeptikusok is így gondolják, hogy itt egy tömbösített, föderatív Európa helyett a nemzetek Európájáról, vagy a demokráciák Európájáról lenne szó. Hadd emeljem ki például egyik legkitűnőbb képviselőjét ennek a mozgalomnak, Jens Petere Bonde dán képviselőt, aki a Júniusi Mozgalom képviselője, több könyvtárnyi irodalmat írt és publikált erről a témáról. Ők fogalmazták meg azt a bizonyos koppenhágai deklarációt tavaly decemberben, amelynek a lényege az, hogy a globális gazdasági érdekcsoportok fojtogató szorítása helyett a nemzetek olyan egymás mellett élését kell megkonstruálni, amelyben a hatékonyság érdekében nem szorulhat háttérbe az adott államok nemzeti érdekeinek képviselete.
– Kis pártok vagy szervezetek képviselőinek csak akkor van bejutási esélye, akár az Unión belül is, hogyha nincs százalékos küszöb. Az Unió országaiban meghatároznak-e négy vagy öt százalékos bejutási küszöböt vagy nem?
– Eltérő a gyakorlat. Egy biztos, hogy a listaállításhoz aláírások szükségesek. Ha népszavazási mozgalomban megerősödött társadalmi mozgalmak komolyan odaállnak az ügy mellé, akkor biztos annyit össze tudnának gyűjteni. Megfosztják ezeket a szervezeteket az indulás lehetőségétől. Az egész rendszert úgy találták ki, hogy ebből kiszoruljanak az Európai Unióról másként gondolkodók, ez pedig alapvető demokratikus alapelveket is sért természetesen amellett, hogy választójogot is sért. A magyar alkotmány rendelkezésével ellentétes, amely deklarálja az általános és közvetlen választójogot.
– Huszonnégy magyar képviselő kerül be az Európai Parlamentbe a több mint hatszáz képviselő közé. Ez a huszonnégy magyar képviselő akár összefogva, akár mindegyik a saját nagy frakciójában meg tudja-e oldani azokat a magyar ügyeket, amelyeket mi itthon nem tudtunk megoldani?
– Legyünk jóhiszeműek és vélelmezzük azt azért, hogy aki indul egy ilyen európai parlamenti választáson, azért az komolyan gondolja, hogy nemzeti érdekeket próbál képviselni. De én erre mégiscsak azt kell mondjam, hogy elvileg sem adott ennek a lehetősége. Tehát még a legjobb szándékkal induló huszonnégy magyar képviselő sem képezhet olyan erőt, hogy ezzel érdemben befolyásolja az ügyek menetét. És hangsúlyozom, az Európai Parlament döntési jogkörei nem olyan tágak még, mint egy nemzeti parlament hatásköre. Például pont a mezőgazdasági költségvetés témaköreiben, igenis például a Bizottság és az Európai Tanács bír döntő hatáskörökkel. Lényegében itt a központosítás irányai mutatkoznak. Nagyon szűkek a lehetőségek. Ezt hangsúlyozták a csatlakozással kapcsolatban is a szkeptikus gondolkodók. És gyakorlatban pedig azért nem várható ettől eredmény, mert itt valóban csak az Európai Unióval kapcsolatban támogatást megfogalmazó pártok fognak vélhetően mandátumhoz jutni, és ebből fakadóan központosítottabb, globálisabb szempontok érvényesülnek elsősorban.
Mangel Gyöngyi